2011. február 19., szombat

14. nap Cuzco, City tour

Ma kicsit később keltünk, csak 9:30-ra mentünk le reggelizni. Délelőtt punnyadtunk, neteztünk, meg megpróbáltunk kitalálni, hogy hány napot maradjunk Cuzcoban, meg hogy hogy menjünk vissza Limába. Egyenlőre nem sokra jutottunk. :D De jövőhét szerdáig biztosan Cuzcoban maradunk.A szállásunk tetőteraszáról nagyon jó kilátás van az egész városra.

Egykor találkoztunk a csávóval, aki intézte a túráinkat. Kicsit furcsa szegény, túl van pörögve állandóan, be nem áll a szája. Lekísért minket a főtérhez, meg kellett vennünk egy turisztikai jegyet, hogy mindent megnézhessünk Cuzco körül. Utána meg még eljött a buszhoz is, szó szerint felrakott minket rá, mintha kb. 2 évesek lennénk és félne, hogy elveszünk.
A városnéző túra nem is inkább annyira városnéző, mert konkrétan a városban csak egy helyet néztünk meg és inkább a körülötte lévő dolgokról szólt az 5 órás túra. Az idegenvezetőnk nem volt valami jó, elég unott volt, úgyhogy el-elszakadoztunk a csoporttól és különállóan barangoltuk be a látványosságokat.
Összesen 5 helyre mentünk, az első a Szent Domingó templom volt, ami érdekes keveréke az inka és a koloniális stílusnak - koloniális stílus a spanyolok bejövetele után épített dolgok. A spanyol hódítás előtt ezen a helyen volt az inka birodalom alsó részének a központja, az akkori neve Qorikancha volt - az inkák központja Cuzco volt, quechuául Qosqo, innen irányítottak mindent. Elég nagy területen feküdt ez a rész, ahol főként az előkelők laktak. Aztán mikor jöttek a spanyolok, az egészet átformálták egy templommá. Nagyon érdekes módon, mert van ami csak inka rész, van ami csak koloniális, de van olyan is amikor teljesen össze van keverve a kettő. Egyébként a spanyol építkezésről annyit, hogy míg az utolsó 1950-ben lévő földrengéskor a templom tornya összeomlott, addig az inka részek 500 éve sértetlenül állnak. Természetesen a tornyot azóta rendbehozták. Az inkák hatalmas kövekből építkeztek, általában mészkőből, és nem használtak semmi kötőanyagot, egyszerűen úgy munkálták a köveket, hogy pontosan egymáshoz illeszkedjenek.



Ezen a festményen azt lehet látni, hogy hogyan épült fel az inkák birodalma. Középen a fehér folt Cuzco, a 4 szín a birodalom négy részét jelképezi. A vonalak a fontos útvonalakat és azért szaggatottak, mert a vonalak mentén helyezkedtek el a fontos helyek, templomok, kutak, erődök stb. Erősen centralizált és jól megszervezett birodalom volt, az biztos.


A templom alapjait az inka kövekre építették, lehet látni a nagy kövek azok az inka építmény részei.



A második hely, ahova mentünk az Saqsaywaman volt, ami az inkák által épített Cuzco felső részének volt a központja. Sokáig azt hitték, hogy egy erőd volt, de nem az. Óriási kövekből építették, amiket kb. 3 kilométerről hoztak. Ezek is mészkövek. Egyébként az inkák három szent állata a kondor, a puma és a kígyó volt. Az inka Cuzco úgy nézett ki, mint egy puma. Két folyó alkotta a testét, és Saqsaywaman volt a feje, ami az egész birodalom központja volt. A mai napig itt rendezik meg az Inti Raymi fesztivált június 24-én ami a legnagyobb ünnepség szerintem egész Peruban. A fesztivál része egy láma leölése és a beleiből a jövő évre vonatkozó dolgok kiolvasása. A megépítése egyébként 77 évig tartott. Kb. 30 évre rá, hogy készen lett, a spanyolok legyőzték az inkákat, a kövek nagyrészét pedig elhordták, hogy a saját koloniális templomaikat meg tudják építeni. Az egész építmény egyébként 3 szintből állt, a legalján vannak a legnagyobb kövek, van ami 10 méter magas és van ami 70 tonnás.

Az inkák meg a hülye meredek lépcsőik...



A harmadik hely, ahova mentünk az Tambomachay volt, aminek a jelentése Pihenő. Itt volt a víz temploma. Szintén az inkák által épített kutakból a mai napig jön a friss forrásvíz.




A negyedik hely Puka Pukara volt, ami viszont tényleg erődként szolgált. A futárok - chaskik - is itt pihentek. Ők voltak azok, akik szaladtak a fontos hírekkel és bizonyos kilométerenként váltották egymást.
Utoljára pedig Q'enqo-t maradványait néztük meg, a szó jelentése labirintus. Ez egy spirituális hely volt, sok edénymaradványt találtak és időnként itt is lámákat és alpakákat áldoztak az isteneknek. Q'enqo-ból asztrológiai jelenségeket is megfigyeltek. Az építmény tetején van egy kő, aminek az árnyéka minden év június 24-én egy pumafejet rajzol ki. A tavaszi és őszi napéjegyenlőségkor pedig úgy vetül a napfény, hogy a kőnél pont elfelezi az építményt.
Mindenhol rengeteg árus volt, akik kurva jó dolgokat árulnak viszont kibaszott rámenősek. Kb. a harmadik helyen már elég nehezünkre esett mosolyogva mondani, hogy "no, gracias" és ennek ellenére volt olyan aki négyszer kérdezte meg, hogy veszünk-e valamit. A végére már legszívesebben fejbebasztuk volna a kis törpéket. Ezt eddig sehol máshol nem tapasztaltuk, ha azt mondtad, hogy nem kell, akkor békén hagytak. Itt viszont nem. Magában a városban nem ilyen rámenősek, csak ezeknél a helyeknél voltak azok.
A túra után megkajáltunk, aztán kerestünk egy ATM-et, hogy kivegyünk pénzt. A hülye ATM-ek limittel működnek, max. 300 dollárt lehet kivenni, ami szívás, mert ugye a bank tranzakciónként elég sokat felszámol. Ez van...
Mára ennyit, holnap ismét reggeli túrára megyünk, aztán délután meg az inka múzeumba.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése