Utolsó reggelünkön Cuzcóban a szokásos, 8:20-as időpontban találkoztunk Pörgővel, hogy lekísérjen minket a főtér mögé, ahonnan a buszok indulnak. Odaérve viszont közölték, hogy a Tipón – az egyik hely ami a déli völgyben van – felé vezető utat elmosta az esőzés. Úgyhogy nem indult a túra, visszakaptunk a pénzt, aztán kicsit mászkáltunk Cuzkóban. Elmentünk egy piacra, ami nagyon jó volt, a külső részén szuveníresek, belül pedig rengeteg gyümölcsárus, meg olyan, aki ott frissen gyümölcslevet készít neked. Ittunk is egy ananász-narancs levet, kb. fél liter volt, háromszorra tudta beletölteni a pohárba, és kemény 300 forintot fizettünk. Nesze neked 450 ft/dl Pólus Center narancslé…
A piac hátsó része valamiféle reggeliző helyként szolgált, rengetegen főztek ott kint, de szerintem azt csak a helyiek gyomra fogadja be. Láttunk békákat is, megnyúzva, meg még élve is, ha esetleg kedvet kapna valaki egy jó kis békacombhoz.
A piac után még kaparós sorsjegyeztünk, megtaláltuk a helyi Fáraók Kincsét, ami 70 forint és minden kb. minden harmadik nyer. Hát mi csak bónusz játékot nyertünk, azzal meg már csak tapasztalatot.
Mivel a szálláson hagytuk a nagy csomagjainkat, még visszamentünk oda, majd indultunk a buszterminálhoz. Nem volt megvéve előre a buszjegyünk, mert nem tudtuk, hogy mikor lesz vége a túrának, meg hogy kb. mikorra érünk ki. Hát délre már kiértünk, úgyhogy volt időnk körbenézni a busztársaságok között, hogy ki-mit ajánl. A végén a Palomino nevű társaság mellett döntöttünk, ugyan az mint a Cruz del Sur, kurva jó és kényelmes ülések, kaja, pia, párna, takaró meg minden, csak olcsóbb. Cuzcóból Limába nagyon hosszú az út, mert nem tudnak a buszok átmenni közvetlenül a legrövidebb útvonalon, mert ott marha szar az út állítólag, úgyhogy kerülni kell, Nazca felé. Nazca és Cuzcó kb. egy vonalban van, úgyhogy a távolság nem annyira nagy, csak mire átdöcögünk az Andokon, az a sok. Marha szép helyeken megy keresztül a busz, hegyeken le meg fel, persze minden hegy között egy völgy, aminek az alján egy folyó. Volt, hogy a folyó az útra is kifolyt már, elég sok eső esik idén is. Ezért 21 órás az buszút. Valamelyest azért jó, hogy ezt a busztársaságot választottuk, mert nem annyira felkapott és a negyven valahány fős buszon összesen 15-en utazunk. Úgyhogy nem is álltunk még meg sehol az út alatt – mondjuk csak akkor állnánk meg, ha valakinek szarnia kellene – és már valahol Ica tartományban vagyunk. Gondoltam elkezdem már most írni a blogot, hogy este ne kelljen órákig a gép előtt ülni, most meg úgyis van időm. Szóval újra a megszokott sivatagos tájakon járunk most, biztos kurva meleg van kint, csak ugye itt a légkondiban ülünk, plusz látomásból se lehet megállapítani, mert konkrétan feketére van fóliázva a busz ablaka. Majd Limában folytatom…
A piac után még kaparós sorsjegyeztünk, megtaláltuk a helyi Fáraók Kincsét, ami 70 forint és minden kb. minden harmadik nyer. Hát mi csak bónusz játékot nyertünk, azzal meg már csak tapasztalatot.
Mivel a szálláson hagytuk a nagy csomagjainkat, még visszamentünk oda, majd indultunk a buszterminálhoz. Nem volt megvéve előre a buszjegyünk, mert nem tudtuk, hogy mikor lesz vége a túrának, meg hogy kb. mikorra érünk ki. Hát délre már kiértünk, úgyhogy volt időnk körbenézni a busztársaságok között, hogy ki-mit ajánl. A végén a Palomino nevű társaság mellett döntöttünk, ugyan az mint a Cruz del Sur, kurva jó és kényelmes ülések, kaja, pia, párna, takaró meg minden, csak olcsóbb. Cuzcóból Limába nagyon hosszú az út, mert nem tudnak a buszok átmenni közvetlenül a legrövidebb útvonalon, mert ott marha szar az út állítólag, úgyhogy kerülni kell, Nazca felé. Nazca és Cuzcó kb. egy vonalban van, úgyhogy a távolság nem annyira nagy, csak mire átdöcögünk az Andokon, az a sok. Marha szép helyeken megy keresztül a busz, hegyeken le meg fel, persze minden hegy között egy völgy, aminek az alján egy folyó. Volt, hogy a folyó az útra is kifolyt már, elég sok eső esik idén is. Ezért 21 órás az buszút. Valamelyest azért jó, hogy ezt a busztársaságot választottuk, mert nem annyira felkapott és a negyven valahány fős buszon összesen 15-en utazunk. Úgyhogy nem is álltunk még meg sehol az út alatt – mondjuk csak akkor állnánk meg, ha valakinek szarnia kellene – és már valahol Ica tartományban vagyunk. Gondoltam elkezdem már most írni a blogot, hogy este ne kelljen órákig a gép előtt ülni, most meg úgyis van időm. Szóval újra a megszokott sivatagos tájakon járunk most, biztos kurva meleg van kint, csak ugye itt a légkondiban ülünk, plusz látomásból se lehet megállapítani, mert konkrétan feketére van fóliázva a busz ablaka. Majd Limában folytatom…
Na hát előbb értünk Limába, mint gondoltuk, már reggel 10-re itt voltunk. Eltaxiztunk a szállóba, nem ugyan oda, ahol először voltunk, hanem közelebb a Kennedy Parkhoz, ami Miraflores központja. Egy jó alapos zuhanyzás és fogmosás után elindultunk a KFC-be meg természetesen a Starbucksba. A fél literes kávétól úgy elálmosodtunk, hogy muszáj volt kicsit ledőlni délután.
Este 6 körül keltünk, elindultunk megvenni holnapra a buszjegyet Trujilloba. Este 11-kor fog indulni a busz, 9 óra alatt érünk oda. Most megint a Cruz del Surral fogunk menni. Utána pedig eltaxiztunk egy hatalmas szökőkútparkba, ami nagyon nagyon tetszett mindkettőnknek. Kurva jó idő volt, szeretünk február közepén pólóban meg rövidgatyában rohangálni. A szökőkútpark hatalmas területen fekszik, nagyon szépen beparkosított és összesen 13 kút van, de mindegyik óriási. A legnagyobb közel 1000 kis vízköpőből áll és majdnem 700 fény világítja meg. Volt egy nagyon jó show is, amikor zenés, lézeres, vizes programot adtak elő. A legjobb a vízpárára hátulról vetített képek meg táncok voltak, fel is vettünk pár részletet.
Volt mindenfajta kút, három olyan, amibe bele is lehetett menni pancsolni. Persze ezt a gyerekek élvezték nagyon. Egyébként marha sokan voltak, gondolom minden este ilyen, mert olcsó a belépő és nagyon szépen rendbe van tartva, úgyhogy a helyiek is előszeretettel járnak ki ide.
Volt olyan szökőkút is, ami alatt át lehetett menni.
Későn érünk haza, mert kb. 10-ig sétálgattunk a parkban, aztán visszataxiztunk a Kennedy Parkhoz. Egy laza Pizza Hut után visszajöttünk a szállásra. Még egy mondat a parkokról: rengeteg van, minden utcában találni és nagyon szépen rendben vannak tartva. Egy gazt nem lehet találni a virágágyásokban, mindenhol tele van óriási fákkal és a fű mindenhol zöld, annak ellenére, hogy 40 fok van - mindenhova automata locsoló van beépítve. Itt nem a csövesek meg a részegek, hanem a normális emberek használják őket, nem is kevesen Rengeteg pad van, de egész nap alig találni szabadon őket, mindig mindenhol ülnek. Szóval kurva jók a parkok.
Bónusznak berakom Edike csodaugrását, 122 méterről, úgy meglepődött hogy először még a sikolya is elakadt, utána pedig valami emberfeletti hang jött ki belőle. Azóta is ezen röhögünk, mindig ha megnézzük perceken át hahotázunk.
Posted using BlogPress from my iPhone
na hali!
VálaszTörlésnagyon régen nem irtunk,most potolom!
fantasztikus helyeken vagytok, minden reggel olvasom apinak is a blogot,és mindig jokat derülünk!
nagyon sokan olvassák a kispiri is meg az egész család,nagyon tetszik mindenkinek.
az ugrás fantasztikus mi is röhögünk állandoan!
mondtam apinak hogy ha most majd az óceánhoz mentek akkor ott kitalálja a dina hogy bemegy a ketrecbe és lemegy cápákat etetni!na az sem lenne semmi.
itthon minden ok -14fok van a mami üzeni hogy kibujt a nagy tulipán amit hoztál csak félő hogy el is fagyott. most kezdünk a dórival pakolászni mert jövő héten festés!!!!!!!!!!!!!!
ezek a szökőkutak kurva jok, nagyon irigykedünk rátok.
vigyi magatokra millio pusza anya